Éjszaka megálmodtam…
Estére már vásznon a Tulipánfa, hogy hogyan?

Tulipánfa
40 x 40 cm, akril feszített vásznon, 2015

Köszöntelek Kedves Olvasóm!

Ma kissé borús hangulatban van az időjárás, de engem ez cseppet sem zavar. Bringával közlekedem, szeretem ahogy a nap sugarai végigsimítják az arcomat, de az is nagyon jó érzéssel tölt el, ha az esőcseppek végigcsordulnak az arcomon. Bár ma az erős szél néha belekapott az esőkabátom csuklyájába, és Kálmán barátunk igencsak le akarta ráncigálni rólam… de sebaj hazaértem, kicsit ázva, kicsit kipirulva, de mindenképpen elégedetten, hogy épségben megérkeztem és most itt ülhetek és írhatok neked/nektek.

Ma egy nemrégiben készült alkotásom szeretném megmutatni, természetesen ennek is van története.

Azt vallom, hogy minden okkal történik, tehát egy festmény megalkotását is megelőzi egy gondolat, egy érzés, ahogy most is.

Az egész Hollandiában kezdődött, beleszerettem az országba, a pozitív, mosolygós mentalitásukba, a sok zöldbe és a tulipánfákba.

Imádom, csodálom ezt a gyönyörű fát, amely tavasszal az elsők között hozza csodálatosan szép virágait. Mindig elbűvölt, elvarázsolt, mikor figyeltem, néztem a nyíló kis varázslatot. A formája, a színe minden egyben, amely maga a természet csodája. Mert ilyet csak a természet képes alkotni, a maga bájával, egyszerűségével és szépségével.

Nem véletlen tehát, hogy egyik hétvégén egy képpel a szemem előtt ébredtem. Egy rózsaszín-fehér virágú éppen virágba boruló tulipánfát láttam nagyon sötét, fekete háttérben. A kép csak úgy jött éjjel a semmiből, talán álmodtam, nem emlékszem. Lehet angyali, anyai sugallatra született meg az elmémben, de olyannyira belefúrta magát a fejembe, hogy meg kellett festenem az álomképet.

Az alkotás a Tulipánfa linkre kattintva megvásárolható.

 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg ismerőseiddel az alábbi lehetőségek valamelyikén, köszönöm. 

 

Köszönöm, hogy velem tartotok!

Somogyi Edina

 

 

Minden vélemény számít!