Eljutottam a logokezdeményig, persze ha ezt élesben készítem, akkor általában tökéletesre kell csiszolni és ha igény van rá, akkor arculati kézikönyben pontosan lejegyezni, hogyan alkalmazhatjuk, mikor, milyen színeket használhatunk, milyen variációk engedettek és még sorolhatnám, de most ettől eltekintek. Inkább folytatom a kis betűim életképessé tételét, vagyis felépítek köréjük egy kisarculatot. Készítek a kis betűk felhasználásával névjegykártyát, levélpapírt, borítékot, feliratozott tollat, polót, bögrét, papírtáskát és sapkát. A papír alapúakat nyomtattatom, a többit lehet szitázni vagy szublimálni. Nagyon szeretem a feketét és a pirosat, ez nagyon sokszor visszaköszön a munkáimban, mint látjátok most is.
Most hogy nézegetem ezt az elkészült dizájnt jövök rá, hogy mi is a bajom vele és miért nem szerettem, ez nem én vagyok. Hiába a saját monogramom, de nekem ez túl gömbölyű és túl kacskaringós. Persze vannak pillanatok, mikor ilyenem van, de alapjában én a nagyon egyszerű és letisztult grafikai megoldásokat szeretem.
Betűkből is inkább a talpnélküli, groteszkeket részesítem előnyben, mint látjátok az információs blokkokban. Ezek Általában optikailag azonos vonalvastagságúak, de az újabb típusoknál a jobb olvashatóság érdekében ezek lehetnek változóak is és szabályos felépítésű betűk is. Persze ez sok mindentől függ, az adott anyag stílusától, grafikai elemeitől, attól függ mihez mi illik és mivel harmonizál.
És a betűk addig éldegélnek ilyenformán, míg meg nem kell tervezni egy új logót, egy új dizájnt… egy vadiúj kisarculatot…
Kíváncsian várom észrevételeidet, kérdéseidet, ötletedet és segítő, építő kritikádat!
Ezen kívül követhetsz a Facebookon, az Instagramon, illetve feliratkozhatsz hírlevelemre is, ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzésekről! 🙂
Köszönöm, hogy velem tartasz!
Szeretettel,
Somogyi Edina