Eltelt egy hét… tegnap még a gyönyörű hóesésben sétáltam. Ma pedig verőfényes napsütésre ébredtem. Tegnap délután még az okozott örömet, ahogy az apró hópelyhek végiggördülnek az arcomon, kicsit megsimogatják és elolvadnak a bőröm melegétől. Ma pedig a nap simogatta és melegítette fel a testem és a lelkem egyaránt. Pár percig csak álltam a tónál, behunytam a szemem és élveztem a pillanatot, amikor a nap sugarai a felhőkön keresztül végigcirógatják a bőröm. Szeretek sétálni, közben nézem a fákat, a természetet, a befagyott tavat, a hattyúkat és a kacsákat. Mindig mindenben van valami szép, a mozdulatlan némaság, ahogy a fák csupaszon, kapaszkodnak a jeges földbe, vagy az a pár levél és termés, amit nem engedtek el maguktól.