Az egész történet a kalligráfiával kezdődőtt… ami, mint kiderült számomra nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt én korábban gondoltam. Ez is olyan, mint az életben minden, rengeteg gyakorlást igényel és egy idő után azt veszed észre, hogy már a kezedben vannak a mozdulatok. Hát az én kezembe azóta sem kerültek bele ezek a mozdulatok, de fent van azon a bizonyos „még megtanulom” listán.

No de vissztérve a betűkhöz…

Hogyan is lesz egy kézzel írt betűnek saját kis élete?!

Adott két betű, először is adjunk neki tartalmat és értelmet. Az „S” betű jelentse a vezetéknevem, a „Somogyi”-t, az „E” betű pedig a keresztnevemet, az „Ediná”-t és így már készíthetek belőle akár egy egyszerű monogram logót is. Megmondom őszintén ezzel megszenvedtem, annyira nem szerettem, de igyekeztem ebből is kihozni a legtöbbet. A két nekem legjobban tetsző betűt, beszkenneltem vektorizáltam és Iluska segítségével alakítottam ki végleges formáját. Az „E” betű formája tetszett, az „S” betűt túl vékonynak találtam hozzá, így össze kellett hangolni a vonalvastagságot és a betűk végződéseit is. Végül pedig egyszerűen összekötöttem a két betűt. Persze lehetett volna ezt szebben és jobban is megoldani, de akkoriban ennyi fért bele az időmbe. Talán egyszer, ha nagyon ráérek nekikezdek újra…