Gyerekkor vs. felnőttkor

Már nagyon régen írtam bejegyzést. Ma viszont úgy érzem a 169. napi alkotás után ki kell írnom magamból pár gondolatot, ami az elmúlt hónapok során megérlelődött bennem!

Sokat gondolkodtam, gondolkodom azon, miért kezdtem el ismét rajzolni? Miért kértem meg Istvánt, hogy tanítson és segítsen?

Aztán rájöttem, hogy nem elkezdtem, hanem folytattam, ahol anno gyerekkoromban abbahagytam. Már akkor is imádtam, rengeteget rajzoltam, még a falat is össze festettem a kamrában… 🙂

Aztán, mint minden jó dolgot abbahagyunk, mert úgymond „felnövünk” és mást várnak tőlünk, ezért elkezdjük azokat a dolgokat csinálni, amit a környezetünk elvár tőlünk! Igazából ekkor adjuk fel önmagunkat és állunk be a sorba, ahol nincs más, mint félelemkeltés és rettegés, hogy mit hoz a holnap?!

Innentől nem mered azt tenni, amit szeretnél, amitől te TE vagy!

rajz 165
rajz 166

Gyerekként bármire képes vagy, ezt viszont kiöli belőled az úgynevezett „felnőttkor”, mert elhiszed, hogy ugyanolyannak kell lenned, mint más, nem mered felvállalni, aki vagy és ettől szenvedsz!

Szárnyalnál, de nem teheted meg, mert így szoktak meg és nem mersz változni, változtatni! Pedig csak egy lépés, aztán még egy és egy idő után egyre boldogabbnak érzed magad, élvezed, amit csinálsz és ez látszik is rajtad! 😀 😀 😀

Igen, ezt érzem, boldog vagyok! Imádok egyedül fülhallgatóval a fejemen zenét hallgatni, vagy táncolni, este a városban bringázni, futni, alkotni… és igen tudok egyedül mosolyogni és nevetni is! Nem kell hozzá társ, úgy érzem meg kellett tanulnom egyedül jól érezni magam, ahogy mindenkinek meg kellene tanulnia élvezni egyedül is, hogy él! Mert azért születtünk meg, hogy éljünk! 😉

rajz 163

Ha tetszett a bejegyzés, kattints a bejegyzés alatt található megosztási lehetőségek bármelyikére! Köszönöm!

A cikk alatt a Hozzászólás ablakban a véleményed is közzéteheted! Kíváncsian várom észrevételeidet, kérdéseidet, ötletedet és segítő, építő kritikádat!

Ezen kívül követhetsz a követés gombra kattintva,  illetve feliratkozhatsz hírlevelemre is, ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzésekről! 🙂

Köszönöm, hogy velem tartotok!

Szeretettel, 

Somogyi Edina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .