Az „Uzsitatyó” legendája…
Miért áll neki az ember lánya vászontáskát festeni?

Az első “Uzsitatyó”
25 x 25 cm, vászon,
textilfesték, 2014

Szeretek főzni, szeretem a saját ízeimet. Ha valaki most megkérdezné tőlem, miért? Csak annyit válaszolnék:

„A főzés is alkotás, egy kreatív tevékenység. Különböző alapanyagokból kreálsz valamit, ami ehető és ráadásul még finom is.”

Hogy miért írtam le mindezt?! Hogy jön össze a festés meg a főzés? Na jó az első meg az utolsó betűjük egyforma, na de ez a vicc része a dolognak. Most elárulom… Minden nap viszem magammal a kis ételhordó dobozkámban az előre, megfőzött ebédem. Eleinte mindig nejlon táskákba vittem az elemózsiát, amit a gyógyszertárban szoktak adni a havi adagom mellé. Mióta viszont nem kell szednem a gyógyszereket, elapadt a táskaforrásom. Persze mondanom sem kell, hogy e táskák használati ideje maximum egy hónap. Egyszerűen meguntam. Aztán azon kaptam magam, hogy amerre jártam mindenhol kis táskákat nézegettem, de az egyik túl gyenge volt, a másik túl nagy, a harmadiknak meg hamar leszakadt volna a füle…

Mígnem egyszer a hobbiboltban „kincsek” után kutakodva, ráleltem a megoldásra. Találtam egy megfelelő méretű és anyagú kis 25 x 25 cm-es vászontáskát. Kicsi, pont belefér az elemózsiás dobozkám, a füle bírni fogja és a bringára is felakasztható.

Közben szemem már a textilfestékek után kutatott, ugyanis ilyen snassz kicsi szütyővel nem rohangálhatok… Egyedivé kell varázsolnom. Természetesen pink és fekete színű textilfestéket vásároltam, pont olyat, mint a bringám, hogy passzoljanak egymáshoz. Ez amolyan nőcis dolog… Így született meg az „Uzsitatyó”.

Az első mintadarab hozzám nőtt, elkísér minden nap a munkába, sőt néha a zöldségeshez és a boltba is, ugyanis ahhoz képest, hogy kicsi, sok minden belefér.

Ha tetszett a bejegyzés, egy megosztással inspirálhatsz a legkönnyebben további alkotásra! Akár a véleményed is közzéteheted az alábbiakban! Ezen kívül követhetsz a követés gombra kattintva,  illetve feliratkozhatsz hírlevelemre is, ha szeretnél értesítést kapni a bejegyzésekről! 🙂

Köszönöm, hogy velem tartotok!

Somogyi Edina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .